épp ma gondolkodtam el azon, hogy mi is van így blog terén, meg hogy miért is nincs kedvem irogatni postokat. Aztán ahogy gondolkodtam, szépen lassan réjöttem a dolog lényegére:

Egyrészt amikor az egészet elkezdtem, akkor ugye nagyjából 3/4 órányi BKV-ra laktam az egyetemtől és a mindennapos hosszas tömegközlekedés adott kellő időt arra, hogy elgondolkodjak a világ nagy dolgain:-)

Másrészt rájöttem, hogy az olvasóim nagy részével nap, mint nap találkoztam/találkozom, ugyhogy nagyon nemsok értelme volt mostanság leirni azt, amit amugy is elmondok.

Ezen felül az erre szánt szabadidőm is elfogyott, felemésztették azok, amikkel a való életben foglalkozom.

Mindezek alapján, mint több dologra is mostanság azt kell, hogy mondjam, hogy ez a korszak lezárult. Köszönöm szépen midenkinek, aki olvasta, mindenkinek, aki kommentelte és Bencének külön köszönet, hogy kitartóan minden nap idekattintott bízva a folytatásban:-)

Azért szép kis időszak volt...