2007.05.25. 01:14 HaRaN
metro
Kevés ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem figyel a metron lágyan duruzsoló bemondóra. Aki mégis megteszi, azt könnyen érheti meglepetés, mikor gondolataiból ébredve várja az üdvözítő "Gyöngyösi út" tájékoztatást, ám a dobozbó a recsegő hangú bariton férfiember határozott hangon azt mondja: "Ecseri út". Ez eléggé bizonyossá teszi áldozatunkat affelől, hogy a metro jó, az irány már kevésbé. Kellemetlen tud lenni...
3 komment
Címkék: velemtörténős
A bejegyzés trackback címe:
https://haran.blog.hu/api/trackback/id/tr7786804
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pearl 2007.05.26. 09:57:00
vajon milyen kedves idomok, csengő hangok vagy finom ízek jártak szertelen fejecskédben, amikor csak a kék színre és a csapódó ajtóra figyeltél, de az irányra nem?
vigyázz, mert az irány esetenként elég fontos lehet... :)
vigyázz, mert az irány esetenként elég fontos lehet... :)
HaRaN 2007.05.28. 18:10:10
Igazából semmi nem terelte el a figyelmet, csak egész egyszerüen az emberben egy idő után kiépül egyfajta védekező mechanizmus a hosszabb utazások idején, amivel a lehető legkevesebb figyelmet probálja arra a tényre forditani, hogy még mindig utazik...
eLevente 2007.05.28. 21:15:02
Eljöhettél volna már akkor a Pöttyös utcáig :)
Szólásszabadság